Kamerás csővizsgálat és nyomvonal-meghatározás

Amikor ugyanaz a vezeték rövid időn belül másodszor is eldugul. Ilyenkor a további tisztítás általában csak időt nyer, a kamera viszont megmutatja, mi van a dugulás helyén: lerakódás, sérülés, süllyedés vagy gyökér. A vizsgálat a tisztítás után a legeredményesebb, mert akkor látszik a cső fala. Érdemes javítás, csőcsere vagy ingatlanvásárlás előtt is.

Megmutatja a lerakódást, az idegen tárgyat, a benyúlt gyökeret, a repedt, törött vagy elcsúszott toldatot, és azt, ha egy szakaszban áll a víz. A kép a cső belső felületét mutatja: nem látszik, mi van a cső körül, és egy kisebb hajszálrepedés vagy a lejtés pontos mértéke nem mindig állapítható meg. A vizsgálat után elmondjuk, mi biztos, és mi az, amit csak feltételezünk.

Teljesen eldugult vagy vízzel telt vezetékben a kamera nem lát, ezért előbb a dugulást kell megszüntetni és lefolyatni a vizet. A tisztítás után viszont éppen a dugulás helyét lehet megnézni, ami a visszatérő hibánál a legfontosabb. Ha a csőben később is marad víz egy szakaszon, az önmagában is információ: süllyedésre vagy lejtési hibára utalhat.

Azt mutatja, hány méterre jutott a kamera feje a belépési ponttól, vagyis attól a tisztítónyílástól, aknától vagy lefolyótól, ahol bevezették. Ez a cső mentén mért távolság, nem légvonal: az ívek miatt a felszínen máshol lehet a pont. Ezért a felvételnél mindig rögzíteni kell, honnan indult a kamera.

Felszíni beméréssel. A kamera fejében lévő jeladó jelét a felszínen vevőkészülékkel keressük meg, és a pontot megjelöljük a talajon vagy a burkolaton. A pontosságot befolyásolhatja a cső mélysége, a talaj és a közeli fémszerkezetek. Bemérés nélkül csak becsülni lehet a helyet, ami feltárásnál felesleges bontással járhat.

A hibapont megjelölése egyetlen helyet jelöl ki, ahol a kamera a hibát látta: ez elég, ha ott kell feltárni. A nyomvonal követésénél a kamerát lépésenként előretolva több pontot jelölünk, így kirajzolódik, merre fut a vezeték. Erre akkor van szükség, ha nem ismert a vezeték útvonala, például építkezés, kerítés- vagy térkőrakás előtt, vagy csőcsere tervezéséhez.

A kamera fejének és kábelének el kell férnie a csőben, és át kell jutnia az íveken. Szűk csőben vagy éles ívnél a kamera elakadhat; ilyenkor egy másik belépési pontról folytatható a vizsgálat, ha van. Zavaros víz, gőz vagy lerakódás ront a képen, ezért előtte tisztítani kell. Ahol egy szakasz semmilyen ponton nem érhető el, azt a jegyzőkönyvben „nem vizsgált” szakaszként jelöljük, és nem teszünk róla megállapítást.

A mentett videó a teljes végigvizsgált szakaszt mutatja a méterértékkel együtt; más szakember is megnézheti. Az állókép egy-egy fontos pontról készül, könnyen csatolható e-mailhez vagy ajánlatkéréshez. Az írásos jegyzőkönyv szövegesen rögzíti, honnan indult a vizsgálat, mely szakaszokat néztük meg, hány méternél mit láttunk, és mit javaslunk. Társasháznak, biztosítónak vagy későbbi kivitelezőnek általában a jegyzőkönyv és a videó együtt a leghasznosabb.

Igen, és érdemes elküldeni. Ha a felvételen látszik a méterérték, és tudni lehet, honnan indult a kamera, abból előzetes javaslatot és irányárat tudunk adni. A végleges ajánlat előtt általában saját ellenőrzés is szükséges, mert a felvétel óta változhatott az állapot, vagy nem látszik minden részlet.